Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Hajópadló lerakása

Hajópadló lerakása nem nagy ördöngősség. Olvassa el tanácsainkat, ha belevág, biztos a segítségére lesz.

 

 

A hajópadló tulajdonságai és előnyei:

  • hang- és hőszigetelő
  • könnyen tisztítható, felülete antisztatikus
  • a fózolt elemek nem mozdulnak el egymástól, látványuk elegáns hatást kelt
  • az olaj és viasz alapú felületkezelők növelik a felszíni keménységét és ezáltal az anyag ellenállóképességét
  • használható bizonyos feltételek mellett vizes helyiségekben is és akár padlófűtéssel is
  • a laminált padlóhoz képest drágább, de a gyártási technológiának köszönhetően jobb a hőszigetelése, a tapintása. Emellett sokkal időtállóbb, hiszen amíg a laminált verzió karcolás, kopás esetén cserélendő, addig a hajópadlót bármikor újjá tudjuk varázsolni.

Maga a fa:

  A hajópadló, ami egy igazán természetes, elegáns és meleghatású burkolat, a legtöbb esetben luc-, borovi-, jegenye- vagy vörösfenyőből készül. Jó hír, hogy felrakása nem igényel különösebb szakmai tudást, sajátkezűleg is viszonylag könnyen megoldható. Ebben szeretnénk most segítséget nyújtani.
  A deszkalapok mérete gyártótól függően különbözhet, a szélességük 10-15 cm között fordul elő leggyakrabban, míg a vastagságuk általában 15 mm-től 22 mm-ig mozog. A faanyag kiválasztásánál fontos tudni, hogy minél szélesebb a deszka (például 20 centi), annál inkább hajlamos a teknősödésre. Ha ennek ellenére ragaszkodunk a szélesebb hajópadlóhoz esztétikai vagy más okokból, akkor a vastagabb gyártmányok használata segít elkerülni ezt a problémát.

A munkához az alábbiakra lesz szükséged:

 

1. Lépés: a pihentetés

  Meglepően hangozhat, de ha megvásároltuk a kinézett hajópadlót, akkor az első feladatnak minden esetben a pihentetésnek kell lennie, azaz el kell helyezni a fát a beépítésre váró térben 2-3 hétre. A lényege, hogy így tud a faanyag alkalmazkodni a helyiség nedvességtartalmához - a mérete aszerint nőni vagy csökkenni fog és ezzel elkerülhetjük, hogy a padló lerakás után megvetemedjen.
  Ha erre nincs lehetőség, akkor fektessük le soronként a faanyagot egy sík felületen, párnafákat közétéve 20-30 cm távolságban (a vetemedés elkerüléséhez érdemes nehezéket helyezni a terítékre). Esetleg csupán kicsogamolva, de kötegelve lehet tárolni, így a levegő át tudja járni az egész anyagot.
 

2. Lépés: a párnafázás

  A hajópadlót többféleképpen is le lehet rakni, de a párnafázás javasolt a leginkább.
  Egy deszkákból álló tartórendszert építünk ki tulajdonképpen, amire felkerül a hajópadló. A padló méretétől függően a párnafákat 30-80 cm távolságra érdemes egymástól elhelyezni (erről érdeklődjön az eladónál). Ha sűrűn tesszük le a sorokat, kisebb az esélye, hogy a hajópadló megsüllyedjen. Közéjük hasznos hőszigetelő anyagot fektetni.
  Tervezzük el előre a hajópadló fekvési irányát is figyelembe véve, hogy a párnafákat merőlegesen kell lerakni hozzá képest. Ezt a döntést befolyásolhatják gazdasági szempontok, hogy hogy jön ki jobban a deszkák mérete, de ne felejtsük el az esetleges optikai hatást se. Ügyeljünk rá, hogy a padló szélei ne pontosan, hanem kb. 1cm-re kerüljenek a falaktól, hiszen enyhe mozgás, hőtágulás várható. Szegélylécekkel úgyis szépen fedni tudjuk ezeket a réseket. A nagyobb igénybevétel révén az ajtóknál ajánlott a sűrűbb párnafázás.
  Egy másik hibalehetőség, ha a párnafa nincs tökéletesen megmunkálva. Mindenképp csiszolni, gyalulni őket. Emellett vízmértékkel folyamatosan ellenőrizni kell a tökéletes egyenességet, hiszen különben a deszkák közt feszültség jöhet létre, ami nem csak nyikorgást, de roncsolódást is eredményezhet. Ha olyan problémába ütközünk, hogy a párnafák toldásra szorulnak, akkor a toldás helyét kétoldalról felcsavarozott hevederlécekkel fogjuk közre.
  Aljzatbetonozás esetén süllyessze a párnafákat síkban a betonba, így hozzájuk lehet csavarozni a burkolatot. Természetesen a betonhoz ragasztani is lehet a padlót, de azzal nem csak a visszabontás válna nehézkessé, de elveszítenénk a plusz hő- és zajszigetelési tulajdonságát is. (Előfordul, hogy OSB lapokra fektetik a padlót, de ez esetben a deszkák alulról nem tudnak szellőzni.)
 

3. Lépés: a lerakás

  A legsarkalatosabb pont a lerakásban az, hogy az első deszka mértani pontossággal legyen beállítva, hiszen ehhez fog kapcsolódni minden további elem. Ez alapozza meg a teljes felületet és utólag már nem lehet rajta változtatni. Ne legyen 1-2 cm-nél messzebb a fal síkjától és a hornyolt oldala a fal felé nézzen, közé pedig tegyünk faékeket.
  Az első deszka precíz felhelyezése után jöhet a többi is szépen sorban. Hogy sérülésmentesen lefogathassuk a szálakat (és később könnyen visszaszedhetőek legyenek), direkt erre a célra tervezett hajópadló kapoccsal dolgozzunk. A második deszkát a hornyos szélével üssük fel a már felfogott deszka csapjára és ezt követően rögzítsük a hajópadló kapoccsal. Azért az esetek nagy részében ezeket az elemeket nem lehet olyan könnyedén összenyomni, itt jön segítségünkre a beütővas és a kalapács. Ha meggyőződünk róla, hogy a két deszka teljes hosszában pontosan illeszkedik egymáshoz, akkor csavarozzuk a párnafához őket. A csavar mélyre hajtásával megelőzhetjük, hogy a csavar feje behajtásakor ne sértse fel a deszka felső élét, ezáltal akadályoztatva a következő deszka szoros csatlakoztatását.
  Egy szabályos téglalap alakú szobában értelemszerűen könnyen, haladósan lehet dolgozni. Viszont szabálytalan alakú helyiségben, ahol sok a kiszögellés, toldásokat fogunk alkalmazni. Az illesztés akkor lesz gyakorlatilag láthatatlan, ha az illeszkedő elemeket gondosan lecsiszoljuk és egymáshoz formáljuk. Lehetőleg a toldások mindig a párnafák középére essenek, és a bütüket (a levágott részeket) csiszolva illesszük egymás mellé. Ezenkívül a toldásokat csak eltolva alkalmazzuk. Ez annyit jelent, hogy a toldás mellett lévő deszkát ne ugyanazon, hanem csak a következő párnafán toldjuk rá (ez az ú.n. hajózás). Érdemes az ajtó környékén nem toldozgatni a burkolatot, esztétikai szempontból pedig próbáljuk a bútorzat alá helyezni őket.
  A deszkákat rögzíthetjük 2,8x65-ös bognárfejű szegekkel is, de egyrészt a facsavar erősebb kötést biztosít, másrészt kényelmesebb és gyorsabb csavarbehajtót használni a zajos kalapács helyett.
  A már felrakott padlófelületen ajánlatos járáspróbát végezni, mert ilyenkor még azonnal korrigálhatóak a hibák. 4-5 deszka rögzítése után egyszerűen sétáljunk végig az elkészült felületen. Amennyiben kis mozgás, recsegés tapasztalható, még szorosabbra kell kalapálni a felületet. Ha pedig besüllyed alattunk a fa, akkor nincsenek elég szorosan letéve a párnafák. Ezt ismételgessük a továbbiakban szisztematikusan.
  Az utolsó előtti deszkát csak üssük a helyére, de ne csavarozzuk le. Hozzáillesztve az utolsó darabot tudjuk bejelölni, hogy hol vágjunk belőle. Az utolsó deszka hornya kiadja a rést a fal mentén, amit meg kell hagynunk. Méretre szabás után vegyük ki az utolsó előtti deszkát, üssük rá a toldó darabot jó szorosan, és rögzítsük őket együtt alaposan egy behúzóvas segítségével.
 

4. Lépés: a befejezés

  Miután az utolsó deszka is a helyére került, szedjük ki az ékeket, és helyezzük fel a szegélyléceket. Bognárfejű szegekkel rögzítsük azokat a deszkára szorosan a falhoz nyomva. A léceket ferdén egymáshoz vágva illesszük össze, és minden végét szegekkel rögzítsük.
  A padlót néhány nap „pihentetés” után csiszoljuk teljesen egysíkúra. Az ideális simaság elérése érdekében a géppel először csak szálirányba és közepes finomságú csiszolópapírral dolgozzunk, majd ezt követően egy jóval finomabb anyaggal menjünk át rajta kétszer.

  Alapos porszívózást követően három vékonyabb rétegben felkent lakkal, vagy padlóviasz bevonattal adhatjuk meg a padló természetes színét és fényét.

 

 

 

A hajópadló lakkozásáról és ápolásáról szintén összegyűjtünk pár jó tanácsot rövidesen...

 

 

 

 

 

Tartalomhoz tartozó címkék: hasznos tanácsok - DIY
Az oldal tetejére