|
| Kép forrása: Mikor állítsunk májusfát? - Netfolk: népművészet, hagyományok |
Más néven: májfa, hajnalfa, jakabfa, jakabág. De honnan is ered ez a szokás?
A tavasz ünneplésének egyik leglátványosabb és legkedveltebb hagyománya Közép-Európában – különösen Magyarországon – a májusfa állítás. Ez a szokás nemcsak a természet megújulásának, hanem a fiatalság, a szerelem és a közösségi összetartozásnak is az ünnepe. A májusfa állítása évszázados múltra tekint vissza, és a mai napig számos településen élő hagyományként őrzik.
Eredete
A májusfa állításának gyökerei az első századig nyúlnak vissza. Fülöpöt, valamint Jakab apostolt térítő útjuk során egy Valburga nevű szűzleány segítette, akit azonban a pogányok hamis vádakkal illettek. Valburga, hogy megcáfolja az ellene felhozott vádakat, vándorbotját a földbe szúrta, letérdelt elé és imádkozott. A bot – mindenki szeme láttára – zölden kirügyezett.
Az ókori kultúrákban is léteztek hasonló rituálék: a rómaiak például Floralia ünnepén tisztelegtek a tavasz istennője, Flora előtt virágokkal, tánccal és mulatsággal. A kelták Beltaine nevű tavaszi ünnepe során tüzeket gyújtottak és zöld ágakat használtak díszítésre, míg a germán népek körében már megjelent a szimbolikus, virágokkal és szalagokkal díszített faoszlop is.
Ezek az elemek később összeolvadtak a keresztény ünnepkörrel, így a májusfa állítás időpontja gyakran május 1-jére, azaz a munka ünnepére és Mária hónapjának kezdetére esik.
A májusfa mint szimbólum
A májusfa a természet újjászületésének, az élet diadalának és a termékenységnek a szimbóluma. Általában egy hosszú, sudár, lombos fát – legtöbbször nyírfát – választanak, amelyet virágokkal, szalagokkal, kendőkkel és egyéb díszekkel ékesítenek. Sok helyen a fa tetejére egy borosüveget is helyeznek, ami a bőséget és jókedvet jelképezi.
A májusfa ezen túlmenően szerelmi szimbólum is: a fiúk gyakran állítottak májusfát annak a lánynak a háza elé, akinek udvarolni szerettek volna. A fa ezzel egyfajta néma szerelmi vallomásként is szolgált.
Májusfa állítás a magyar hagyományban
Magyarországon a májusfa állítás hagyománya már az 1500-as években is ismert volt. A népszokás a 19–20. században élte fénykorát, és számos helyi változata alakult ki.
A magyar hagyomány szerint a májusfát rendszerint május elsejére állították fel. A legények az előző éjszaka folyamán kivágtak egy nyír- vagy fenyőfát és hajnalban, többnyire titokban, a helyi szokásoknak megfelelő módon felállították azt a kiválasztott lány háza előtt romantikus gesztusként. A kivágott fa alsó részét megtisztították az ágaktól, gyakran le is kérgezték, majd színes szalagokkal díszítették fel és sok esetben egy üveg bort is akasztottak rá.
A szalagok színe különös jelentőséggel bírt, hiszen árulkodtak a fiú és a lány közötti kapcsolat természetéről. Ha zöld szalagok domináltak, az azt jelentette, hogy a kapcsolat még friss, az udvarlás kezdeti szakaszában járnak. A lila szín egy már kialakult, tartós ismeretséget mutatott. Amikor a rózsaszín szalagok voltak túlsúlyban, az eljegyzés lehetőségére utaltak, míg a fehér szalag azt hirdette, hogy az esküvő időpontja már ki is van tűzve.
A díszítés gyakran árulkodott a leány társadalmi helyzetéről is: minél több és díszesebb volt a fa, annál népszerűbb vagy tehetősebb volt az adott lány.
A fa őrzése
Sok helyen szokás volt, hogy a májusfát a fiatalok éjszaka őrizték, nehogy a rivális legények vagy más falubeliek ellopják vagy ledöntsék. A fa ledöntése ugyanis a lány szégyenének számított, míg a fa védelme a fiú ügyességét és bátorságát mutatta.
Májusfa kitáncolása
A májusfa általában egy hónapig állt a helyén, majd május végén vagy pünkösdkor „kitáncolták” – azaz közös ünnepség keretében feldöntötték. Ezt a szertartást gyakran tánc, zenés-boros mulatozás kísérte. Sok helyen a fa dőlési irányából még megpróbálták a leány jövőjét is megjósolni: például, hogy ki lesz a férje, vagy mikor megy férjhez.
A májusfára való felmászás is fontos szerepet játszott: különösen nagy kihívást jelentett felkapaszkodni a csúszós, kérgétől megfosztott, magas fára. A tetejére erősített ital annak jutott, aki elsőként jutott fel oda. A játékos vetélkedésbe gyakran tréfák is vegyültek: előfordult, hogy a legények az üvegbe nem bort, hanem paprikás vizet töltöttek, így tréfálva meg egymást.
A májusfa faanyagát sem hagyták veszni: készültek belőle később padok, kerítések vagy más használati tárgyak.
Felvidék és Erdély
A határon túli magyar közösségek körében is népszerű volt a májusfa állítása. A Felvidéken például gyakran szalagokra írt verseket, szerelmi üzeneteket is kötöttek a fára, míg Erdélyben az ünnep köré néha dramatikus játékokat is fűztek.
Borítókép: Májusfa: Mi az a májusfa? Hogyan díszítették? - Minden, ami Pünkösd
