A karácsonyfa története

A karácsonyi ünnepeket számos hagyomány veszi körül, amelyek közül talán a legnépszerűbb a feldíszített karácsonyfa. Akár valódi, akár mű, a karácsonyfa szimbolizálja ezt az ünnepet. De hogyan vált a fenyőfa a karácsony részévé?

Jóval a kereszténység megjelenése előtt az örökzöld növények és fák télen különleges jelentéssel bírtak az emberek számára. Ahogyan manapság az emberek fenyővel díszítik otthonaikat az ünnepek alatt, sok ókori nép örökzöld ágakat akasztott az ajtókra és ablakokra. Sok országban úgy tartották, hogy az örökzöldek távol tartják a boszorkányokat, a kísérteteket, a gonosz szellemeket és a betegségeket.
Az északi féltekén az év legrövidebb nappala és leghosszabb éjszakája december 21-ére vagy december 22-ére esik, ezt nevezik téli napfordulónak. Az ókorban sokan úgy hitték, hogy a nap egy isten, és amiatt jön el a tél minden évben, mert a napisten beteg lett és gyengélkedik. Azért ünnepelték a napfordulót, mert az azt jelentette, hogy a napisten végre elkezdett gyógyulni. Az örökzöld ágak emlékeztették őket az összes zöld növényre, amelyek nőni fognak a nyáron, amikor a napisten erős lesz, és visszatér.
Az ókori egyiptomiak egy Ré nevű istent imádtak, aki sólyomfejű volt, és a napot ragyogó díszként viselte a koronájában. A napfordulókor, amikor Ré kezdett felépülni betegségéből, az egyiptomiak zöld pálmákkal és papirusznáddal töltötték meg otthonaikat, ez jelképezte számukra az élet győzelmét a halál felett.
A korai rómaiak a napfordulót a Saturnalia nevű lakomával ünnepelték meg Szaturnusznak, a mezőgazdaság istenének tiszteletére. A rómaiak tudták, hogy a napforduló azt jelenti, hogy hamarosan a farmok és a gyümölcsöskertek zöldellni fognak és termékenyek lesznek. Ennek alkalmából örökzöld ágakkal díszítették otthonaikat és templomaikat.
Észak-Európában a druidák, az ókori kelták papjai is örökzöld ágakkal díszítették templomaikat az örök élet szimbólumaként. A vikingek Skandináviában az örökzöld fagyöngyöt tisztelték Baldernak, a fény istenének halálában játszott szerepéért.

Karácsonyfák Németországból

A mai karácsonyfa-állítás hagyománya Németországhoz fűződik: a feljegyzések szerint a 16. században hívő keresztények feldíszített fákat vittek otthonaikba. Ha erre nem volt lehetőség, akkor karácsonyi piramisokat építettek fából, és örökzöldekkel és gyertyákkal díszítették azt.
Sokan úgy tartják, hogy Luther Márton, a 16. századi protestáns reformátor rakott először égő gyertyát egy fára. A történet egyik gyakori változata szerint egy téli estén hazafelé sétálva Luthert lenyűgözték az örökzöldek között pislákoló csillagok. Hogy visszaadja ezt a látványt a családjának, fát állított a szobában, és égő gyertyákkal díszítette fel az ágait.

Az Illustrated London News 1848. decemberi számából származó képen
Viktória királynő és családja áll egy karácsonyfa körül.

Forrás: History of Christmas Trees ‑ Symbolism, Traditions & Trivia | HISTORY

A karácsonyfa megjelenése Magyarországon

A karácsonyfa a 18. században jelent meg először Magyarországon. Először Bécsben bukkant fel egy tehetős polgári család otthonában, majd ezt látva fokozatosan elterjedt a többi polgári, protestáns család körében. Később a nem protestáns családok is átvették ezt a szokást, és a karácsonyfa divatja Budapestet és más magyar városokat is meghódította.
Kezdetben csak a városokban volt jellemző a karácsonyfa állítása, de idővel a falvakba is eljutott. A paraszti kultúrában azonban csak a 19. század végén, illetve az 1930-as évek környékén vált elterjedtté. Az első Magyar Köztársaság idején még mindig akadtak ellenzői a karácsonyfának, különösen egyes papok körében.

Forrás: A karácsonyfa eredete: Hogyan alakult ki? | Karácsonyfa Világ

Tények és érdekességek a karácsonyfáról

Az állítólagos legmagasabb élő karácsonyfa címe valószínűleg a kaliforniai, közel 49 méter magas szitka lucé.
Világszerte a legkedveltebb karácsonyfák közé tartozik az erdeifenyő, a duglászfenyő, a Fraser-jegenyefenyő, a balzsamfenyő és természetesen az ezüst- és normand fenyő (másnéven kaukázusi jegenye).
A karácsonyfának való fenyők 98%-át ezzel foglalkozó gazdaságokban termesztik.
Egy hektáron átlagosan 1500 fát ültetnek el.
A karácsonyfák általában hat-nyolc évig érnek.
A legtöbb karácsonyfát hetekkel azelőtt vágják ki, hogy a kereskedelembe kerülnének.
Az első héten egy fa otthon naponta három liter vizet tud felvenni.
Soha ne égesse el a karácsonyfát a kandallóban! Hozzájárulhat a karbolsav felhalmozódásához.
A múltban más típusú fákat is, például cseresznyét és galagonyát is használtak karácsonyfaként.
Thomas Edison asszisztensei álltak elő a karácsonyfa elektromos megvilágításának ötletével.
Teddy Roosevelt, valószínűleg környezetvédelmi okokból, kitiltotta a karácsonyfát a Fehér Házból, de kisfia mégis becsempészett egyet.