Az emberek évezredek óta bálványozzák és ünneplik a fákat a világ minden táján. Bár gyakran beszélünk jótékony hatásaikról, számos egyéb tulajdonságuk is vonzó – ilyen a szépségük, a hosszú élettartamuk, a gyógyászati tulajdonságaik, az őket övező legendák, az ősi eredetük és még sok más.
A történelem során ezek a tulajdonságok inspirálták a költészetet, a művészetet és különböző történeteket. Neked van kedvenc fafajtád? Ha nem, akkor ennek a cikknek az elolvasása után lehet, hogy lesz!
Íme 10 csodálatos fa a világ minden tájáról
1. Mangrove fák
A mangrove-erdők a fáknak és a cserjéknek olyan csoportosulása, amely a világ szubtrópusi és trópusi partvidékein fordul elő. Ezek a fák egészen hihetetlen módon alkalmazkodtak a zord tengerparti árapályzónához az életben maradás érdekében.
Megcsavarodott gyökereik és ágaik hosszú, karcsú gólyalábakként emelkednek ki a homokból és a vízből, megvédve őket a tenger viszontagságaitól és a változó dagálytól – vastag, viaszos leveleik pedig megszűrik és kiválasztják a sót a vízből.
Amellett, hogy képesek alkalmazkodni egy olyan környezethez, amely alkalmatlannak számít bármilyen fa számára, a mangrove erdők rendkívül fontosak a partvonalak, a veszélyeztetett fajok, és az emberek megélhetésének védelmében, sőt, az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is.
A világ számos mangrove erdőjére szent ligetként tekintenek. Egyes területeken isteneket és istennőket imádnak ezen egyedülálló ökoszisztémák védelmezőiként. Beninben azt mondják, hogy Zangbeto őrzi a Togbin mangrove erdőt – és köztudott, hogy tilos halászni, vadászni, leszedni a terméseket, vagy akár csak bent tartózkodni a szent erdőben.
2. Gyapotfa
A trópusokon elterjedt gyapot (kapokfa, ceiba pentandra) egy hatalmas fa, amely uralja a trópusi erdők lombozatát. Megfelelő körülmények között évente akár 4 métert is nőhet, végső magassága pedig a 90 métert is elérheti.
Gyapotfának nevezik, mert könnyű, bolyhos rosttal teli hüvelyek alkotják. A kapokfa Amerikában és Afrikában őshonos, de Ázsiában termesztik. Az anyagát mentőmellények, hálózsákok, párnák, matracok és egyebek kitöltésére használják. Más részei könnyű, porózus alapanyagot biztosítanak famegmunkáláshoz, és magolajat szappankészítéshez és természetes gyógykészítményekhez.
A gyapotfa támpilléres törzséről is ismert, ami egy szinte vízszintes lombkoronába fut. Egyes fajták nagy tüskékkel is rendelkeznek, amelyek további védelmet nyújtanak a ragadozók ellen.
Az ókori maják úgy hitték, hogy a gyapotfa áll a Föld közepén. Ma is fontos fafajta, mind Puerto Rico, mind Guatemala nemzeti fája.
3. Boróka Sedonában, Arizonában
Az arizonai Sedona évente több millió látogatót vonz, akik remélik, hogy megérezhetik az "energiaörvényeket". Sokan azt állítják, hogy feltöltődve és inspirálódva távoznak onnan.
A hívők számára annak a fizikai jele, hogy egy ilyen örvény közelében vagy, a borókafa megcsavarodása. Miért csavarodnak meg így? A tudósok szerint ez a környezet természetes adottságainak köszönhető, amelyek megemelik a széláramlatokat. De sok helyi lakos és turista úgy véli, hogy ez a kavargó misztikus energiáknak tudható be.
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk, a legtöbben egyetértenek abban, hogy a sedonai táj hozzájárul a feltöltődéshez és az elmélkedéshez – csavart borókafái pedig sok látogató számára kiemelkedő élményt nyújtanak.
A Yavapai-Apache nemzet otthonaként tartja számon ezt a területet, és minden évben tavaszi ünnepséget rendez a Boynton-kanyonban. A kanyon nagy spirituális jelentőséggel bír, és úgy tartják, hogy a Nagy Szellem Anya itt szülte meg az emberi fajt.
4. Virginiai örökzöld tölgyfa
Hú, na ez egy hihetetlen fa! Az „Angel Oak Tree”, azaz „angyaltölgy", a virginiai örökzöld tölgyfa egy példánya, a dél-karolinai St. John’s-szigeten található, és az állam egyik leglátogatottabb nevezetessége. Azt mondják, több mint 500 évesen az egyik legidősebb élőlény lehet a Mississippitől keletre.
A kora miatt ennek a fának átlag feletti a magassága: több mint 20 méter magas. Leghosszabb ága 57 méter hosszú, és néhány ág még vissza is fúródik a talajba, ahonnan aztán újra feltör.
Sok helyi lakos a „Fa” néven ismeri, a közösség tagjai és a látogatók körében nagy tiszteletnek örvend. Olyannyira, hogy 1991-ben jelentős anyagi támogatást gyűjtöttek a helyiek, hogy Charleston városa megvásárolhassa a fát körülvevő földterületet, ezzel védve azt a jövőbeli fejlesztésektől.
A hatalmas méretének vagy az őt körülölelő népi hiedelmeknek köszönhetően sok látogató azt állítja, hogy a fa közelébe érve mély érzések kerítik hatalmába. Rád nem így hatna?
5. Szokotrai sárkányfa
A szokotrai sárkányfa, más néven sárkányvérfa, egyedül a jemeni Socotra szigetén őshonos. A különleges esernyőformájú és az ég felé nyúló ágaival ez a fa képes összegyűjteni és elnyelni a szigeten áthaladó párát. A vízszintes csapadékleválasztásnak nevezett folyamat során a fa a levegőből összegyűjtött nedvességet a talajba juttatja.
Amellett, hogy az India-óceán Galápagos-szigeteinek egyikén víztani szempontból egyedülálló és jelentőségteljes szerepet játszik, a fa vágás esetén sötétvörösen „vérzik”. Az arab néphagyomány szerint az első sárkányvérfa ott nőtt ki, ahol két testvér, Darsa és Samha halálra verte egymást. Egy másik legenda szerint egy megsebesült, elefánttal harcoló sárkány véréből született meg.
A gyantáját több száz éve gyűjtik és finom porrá őrölve festékhez, kerámia mázhoz, sminkhez és körömlakkhoz, valamint gyógykenőcsök és elixírok összetevőihez adják. Csak tapasztalt emberek vonhatják ki a fából a gyantát, hiszen a helytelen csapolás veszélyezteti a fa egészségét.
6. Szivárvány eukaliptusz
Hű, nézd csak ezeket a színeket! A szivárvány eukaliptuszfát gyakran „élő műalkotásnak” nevezik, amiért sokféle színben pompázik. A nyár folyamán a narancssárga árnyalatú törzséről ledobja külső kérgét, ezáltal láthatóvá válik a különleges, többszínű alsó réteg – ami halványzöld, piros, narancssárga, szürke és lilásbarna árnyalatú is lehet.
Mivel a párás, és erősen csapadékos trópusi erdőket szereti ez a fa, ezért Új-Guineában, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken található meg. Hawaii-on és az Egyesült Államok egyéb részein is ültetik utcai és árnyékfaként. Az egyetlen eukaliptuszfa, amely az északi féltekén őshonos, természetes élőhelyén akár 76 méter magasra is megnőhet.
Tudományos szempontból nagyon kevés kutatást végeztek annak érdekében, hogy kiderítsék, miért változtatja a fa a színét. Egy tudós azt feltételezi, hogy a benne található különböző típusú csersavaknak, valamint a klorofill csökkenésének köszönhető azzal, hogy a fa csíkokban hullatja kérgét. A jelenlévő csersavak típusától függően a kéreg egyes részei sajátos árnyalatot kapnak, innen ered a fa találó neve.
7. Amerikai rezgő nyár
Észak-Amerikában a legelterjedtebb és legtermékenyebb fa, az amerikai rezgő nyár, a nevét leveleiről kapta, amelyek a legkisebb szellőtől is remegnek.
Ezek a fák egészen egyediek – a nyárfaállományban minden fa általában egyetlen gyökérrendszerhez kapcsolódik. E fák gyökerei messzire elnyújtóznak, és új fatörzsek nőnek ki belőlük. A nyárfaállományban azonos gyökérrendszerből származó minden egyed genetikailag azonos, ezért az állományokat gyakran klónoknak vagy klonális kolóniáknak nevezik.
A nyárfatörzsek száz évig élnek, de a gyökérrendszerük akár több száz vagy ezer évig is elélhet a föld alatt. Az Egyesült Államok Erdészeti Szolgálata talált egy klónt Utahban, amelyről azt feltételzik, hogy 80 000 éves.
Növekedési stílusa miatt a nyárfák rendkívül ellenállóak, és sok olyan viszontagságot kibírnak, amelyektől más fafajok kipusztulnak. Ha egy törzset betegség, rovarfertőzés vagy erdőtűz károsítja, az gyorsan visszanő. Mivel az összes törzs összeköttetésben van, egy-egy ilyen viszontagság során az általuk kibocsátott stresszhormonok gyors növekedést idéznek elő a telep többi részén. Ez azt jelenti, hogy a nyárfák sok esetben viszonylag gyorsan felépülnek az erdőtüzek után.
8. Sagano-i bambuszerdő
A sagano-i bambuszerdő Kyoto külvárosában található Japánban, közel a Tenryū-ji templomhoz, amely az UNESCO Világörökség része és egyike Kiotó öt főtemplomának.
Japánban a buddhista templomok és szentélyek gyakran bambuszligetek közelében helyezkednek el, mert számukra a bambusz az erőt szimbolizálja és elűzi a gonoszt.
Ennek a bambuszerdőnek az egyik legnagyobb vonzereje a természetes hangzásvilága. Amikor a szél átfúj a magas, karcsú törzseken, a levelek susogása és a törzsek egymáshoz koppanása nyugtató hangot ad.
Ez a hang annyira különleges, hogy a japán környezetvédelmi minisztérium felvette a Sagano-i bambuszerdőt a „Japán 100 zeneképe” közé.
9. Óriás mamutfenyő
A kaliforniai Sierra Nevada hegylánc nyugati lejtőin, 900-2600 méter közötti magasságban találhatók a bolygó legnagyobb fái: a sequoiadendron giganteum – vagyis az óriás mamutfenyők.
Ezek a fenséges óriások a világ legnagyobb nem klonális élőlényei, és akár 3400 évig is élhetnek. Koruk és egyedi tűzálló képességeik segítenek a tudósoknak megérteni a tüzek történetét: az óriás mamutfenyők gyűrűin 2000 éves múltra visszatekintő égési hegek azt mutatják, hogy 6-35 évente fordulnak elő nagyobb tűzvészeszek.
Rendkívül rostos kérge, amely akár 45 centi vastag is lehet, leszigeteli a fát a tűz hőjével szemben – ami így ellenáll az égésnek. Ez az, ami megvédi a fákat a jelentős tűzkároktól. Sőt, ez a fafaj nem csak, hogy alkalmazkodott a rendszeres tüzekhez, de valójában szüksége is van azokra a magok csírázásához.
A több évtizede tartó tűzoltás az aszályokkal karöltve növeli annak valószínűségét, hogy olyan súlyos tüzek alakuljanak ki, amik viszont már képesek lennének elpusztítani ezt a fafajtát. Ráadásul más veszélyeztetett fajok fennmaradása is függ tőle, mint például a kaliforniai kondoré, amely az óriás mamutfenyő üregeiben rak fészket.
10. Fojtófüge Ta Prohmnál
Ennek a fotónak a hatására ráébredünk a fák valódi erejére. Ez a Ta Prohm, egy 1186-ban épült buddhista kolostor és tanuló központ.
Miután 500 éve érintetlenül áll, fojtófügék és gyapotfák nőttek bele a templom szerkezetébe - egy rendkívül szép, de hátborzongató hellyé varázsolva azt.
A kolostor eredeti neve Rajavihara (a királyi kolostor) volt, és a buddhista bölcsesség megtestesítőjének szentelték. A Khmer Birodalom fővárosának, Angkornak egyik koronaékszere, a történelmi feljegyzések szerint csaknem 80 000 ember befogadására volt alkalmas.
Noha sok tényező játszhatott szerepet a város és a templom pusztulásában, egy Mary Beth Day ökológus által vezetett csapat bizonyítékot talált arra, hogy régen egy nagy szárazság, majd áradás okozhatta azt. Más szóval: az építmény elhagyatottságához a változó éghajlati viszonyok járultak hozzá, és a természet nem vesztegette az időt, hogy visszavegye az uralmat.
A 20. század elején francia régészek fedezték fel újra az épületeket. Bár érintetlen drágakőnek tűnhet az erdőben, valójában karbantartják, hogy a látogatók megcsodálhassák szépségét.
Az ernyő alakú sárkányvértől a magasba tornyosuló mamutfenyőkig - reméljük, hogy tetszett ezeknek a csodálatos fáknak a listája a világ minden tájáról.
Szeretnéd biztosítani, hogy a jövő nemzedékei is élvezhessék mindazt, amit a fák és az erdők nyújtanak? Segíthetsz még ma a fák ültetésében! ► One Tree Planted | Tree Planting Non-Profit
Forrás: 10 Amazing Trees | One Tree Planted
(fordította: Gyengési-Fabók Zsófia)